vasarnap reggeli post-ommal osztatlan sikert arattam, habar az emlegetett szemelyek kozul nem mind olvasta... odaseneki.
viszont. nagyon sokan magukra vettek, akik meg csak veletlenul sem lettek megszolitva.
ezuton szeretnek kiemelni egy szemelyt, akitol a napi nyakonvagasomat nem kaptam meg, de kisebb duzzogas utan szemelyes talalkozasunk alkalmaval eleg volt csak egymasra neznunk, es minden okay volt. ez k jo erzes volt.
elindulas elott tanakodnom kellett egy kerdest kapva, de helyesen dontottem, hogy a lelkiismeret nevu sracot hirbol sem ismertem valaszadas kozben.
utana erkeztek erdekes hozzaszolasok a post-hoz, egyetlen szemelytol... multban valo vajkalas, multban eles, hagyjukma...

orom lesz nezni a homokorakat a fejek folott porogni

eppen kedvenc eloado-parosom zenejet hallgatom (Anjunabeats - Worldwide 010), mikor egy hatalmas zenere akadtam. hogyan kapcsolodik ez a cimhez? rayoutube-oltam, es kiderult, hogy valojaban egy magyar dj-rol van szo. igen, hazankfia trance-ben karcol, es nem is akarhogy. bekerult az Anjunabeats valogatasba, raadasul rogton ezzel inditanak. de nem szaporitom a szot, beszed helyett jojjon ez a nagyon kellemes, lazulos, szallos trance anthem.

Armin Van Buuren, holland lemezlovas 1976. december 25-én született Leidenben. Repertoárjában találkozhatunk trance, techno, és progressive hangzással is. Tekintélyt még zsenge 19 éves korában vívott ki magának, amikor megalkotta a Blue Fear-t, amivel együtt a követendő irányt is kijelölte a műfajban. Armin szenvedélyének, a zenének már fiatal korában átadta magát. Minden pénzét lemezekre költötte. 10 éves volt, amikor édesanyja vett egy számítógépet. „Kölyökként írogattam a saját Basic programjaimat, a technikáját akkor tanultam meg”.

A következő állomás a barátainak készített kazetták voltak, amiket egy olcsó magnó-felszereléssel készített el. Mixelni is ezen kezdett el tanulni, amikor felfedezte, hogy a nagybátyja a számítógépén különböző szekvenciákkal kísérletezik. A 90-es évek elején ugyan Armin még fiatal volt ahhoz, hogy klubokba járjon, de tudta, hogy mi szól odabent. Hiszen Hollandiában akkor már a rádiók is játszották a dance slágereket. „Azonnal beleszerettem a műfajba – ebbe a lázadó hangzásba, ami olyannyira különbözött a 80-as évek 'gyönyörű' dalaitól”. Azt mondja, hogy leginkább az elektronikus zenei úttörő Jean Michel Jarre (aki bámulatos vizuális effektjeiről és az új utat mutató szintetizátorhangzásról lett ismert) volt rá hatással, ugyanúgy, mint Ben Liebrand holland producer, aki később segítette őt a mixelésben és az alkotásban is. Armin hamarosan kitört: a következetes kiállásokkal megírt számai a világon mindenütt megjelenő válogatások díszei lettek. Ráadásul a dj-meghívások is szép számmal gyülekeztek. Armin úgy gondolta, hogy bölcs dolog lenne valami mást is csinálni arra az esetre, ha a dj-skedés nem jönne össze. Ezért jogot kezdett tanulni. Tulajdonképpen még állásajánlatot is kapott egy joggal foglalkozó cégtől, de azt válaszolta, hogy ez nem igazán az ő területe, habár elismerte, hogy jól néz ki öltönyben...
Elkerülhetetlen volt, hogy tanulmányai utolsó éve hosszúra nyúljon. Óráit csak zsonglőr mutatványok árán tudta összeegyeztetni egyre mozgalmasabbá váló napjaival. Ismertsége egy meteor sebességével szárnyalt a magasba: sikeres produkcióival és remixeivel, illetve a boldog partyarcok ezreivel zsúfolt klubbok zsongásával hétvégéről hétvégre. Három év kellett, hogy lediplomázzon, de a rá jellemző kitartással végül be is fejezte.

Armin „Blue Fear” c. száma már előrevetítette a rá jellemző stílust: a hangok remek egymásra fektetése, friss akkordok és lendületes ütemek. Mindezt ötvözve azzal a megfoghatatlan plusszal, azzal különleges valamivel, ami egy mixben megkülönbözteti a minőségi zenéket a többitől. Az ezt követő alkotásai és remixei között olyanok vannak, mint a Communication, a Sound Of Goodbye, a Burned With Desire, a Touch Me, a Free, a King Of My Castle a Wamdue Projecttől, a Janeiro a Solid Sessionstől, a Don’t Call Me Baby a Madison Avenue-től. Ugyan a mindenféle remixek ma már elárasztanak minket, Armin csak azokat a részeket használja egy-egy számból, amit igazán szeret, amire az mondja: „bárcsak én találtam volna ki”. A mix-albumai ugyanezt az elvet követik, mindig az aktuális kedvenceinek legjavát gyűjti össze. Ez az, amivel ő mindig egy lépéssel előbbre tart. Arminnak már volt saját kiadója, amikor 2003-ban létrehozta lemezcégét, az Armadát. A kézenfekvő lépésre azért szánta el magát, mert szeretett volna még több jó zenét megőrizni az utókornak. Emellett rengeteg olyan felvételt kapott, amiket alkotóik szerettek volna megjelentetni. Armin és társa a nehézségeket leküzdve harmadikként társultak David Lewis-szal, aki Armin menedzsere volt, valamint az akkori első és hatodik számú dj-vel. Armin, mint művész a szabadságot értékeli a legnagyobbra. A válogatásokon megjelenő számokat rádióműsorában, partykon, illetve saját nappalijában teszteli, próbálgatja. Hat éve létezik rádióműsora, az A State Of Trance, ami csütörtökönként az ID&T-n hallható. Szerényen csak úgy jellemzi ezt a kétségkívül sikeres vállalkozást, mint egy szerencsés véletlent. Utálja, hogy beskatulyázzák. Azt mondja: a nevével fémjelzett trance lényege, hogy annál maradt, ahonnan ez a zene valójában indult. "Valódi trance-t játszottam, még mielőtt felhígult, kommerszé vált volna, mielőtt egy mocsok világ lett volna belőle!" Vezető szerepe ebben az izgalmas és bimbódzó világban annak köszönhető, hogy zenéjének tökéletes elkötelezettje. Illetve annak, hogy bárki biztos lehet abban, hogy a lehető legszebb élményekkel távozik a partyjairól.

”A trance, mint műfaj számomra a régi Oakenfold hangzásvilágát jelenti, a meleg, dallamos, lendületes zenét. Nem a zengő gagyit a vokálokkal, a kiszámítható ütemeket és dobolást, amiket mostanában hallani a slágerlistákról. Egy rakás különböző meghatározás létezik a műfajra, de számomra ez csak meleg elektronikus tánczene marad, bármi, a progresszívtől a techno-ig. Ne légy a saját stílusod rabja, ezt mondom állandóan; ne korlátozzon a saját kreativitásod." Armin élesre csiszolt hangzása debütáló albumán, a 76-on hallható, amiért a tekintélyes Dancestar Award-on a ”legjobb új művész album„ díjra jelölték 2004-ben. „Mindig is szerettem volna saját albumot, de soha nem volt rá elég idő, illetve pénz. A kiadók akkor kezdtek el érdeklődni, amikor az előző évben 5-dik lettem a Dj 100-as listán – ez segített, végül stúdióba vonulhattam. Alapvetően minden, amit tanultam az elmúlt 10 évben azzal, hogy a szobámban található felszereléssel pepecseltem, most ezzel az albummal érkezett el a tetőfokára – ez jó érzés!” Az első album megjelenése megmozdított valamit és ez elszánttá tette arra, hogy elkezdjen dolgozni a következőn. A második album 2005-ben jelent meg. Mindez nem zavarta abban, hogy 2004-ben végig turnézza az Államokat, hogy állandó rezidenciája legyen a Godskitchen, hogy havonta játsszon a birmingham-i Air klubban, nem beszélve a rádióműsorról. És mindezek mellett semmi jele annak, hogy a kezdődő siker megrémisztené, vagy kiégetné. ”Ez az, amit én akarok„ – mondja Armin. ”Ez nem egyszerűen a zene szeretete, ez szenvedély, ez túlmutat a szereteten és a hobbin, ez egy életforma. A zene nélkülözhetetlen az életemben."

A Dj Mag 2007-ben is megválasztotta a világ legjobb dj-jét. Akkor csaknem négyszázezer voksoló segítségével készült el a százas lista, az első Armin Van Buuren lett. A Top 25-ben természetesen ott van mindenki, aki számít. (Sasha, Carl Cox, Paul Oakenfold, Feddie Le Grand) A „State of Trance” dupla mixlemeze nálunk is kapható.

Paul van Dyk

Paul van Dyk az elektronikus zene egyik legkiemelkedőbb alakja. Kétszer végzett az első helyen a DJMag évről-évre megrendezésre kerülő közönségszavazásán, Grammy-díjra jelölték „Reflections” című albumát és korábbról számtalan elismerés méltó birtokosa. Munkássága és elismerései az elektronikus zenén is túlmutatnak. Olyan területeken, mint a filmzene-készítés, vagy az elektronikus zene ötvözése a klasszikus stílussal. Zene mellett a társadalmi szerepvállalása is kiemelkedő, amelyet mi sem bizonyít jobban, hogy nemrég saját városának vezetői adományozták meg „Berlin díszpolgára” címmel. Mai napig az egyik legjobban foglalkoztatott DJ és Producer, aki évente több mint 120 felkérésnek próbál eleget tenni, zenei munkássága pedig magában hordozza az egyediséget és sokszínűséget. „Elektronikus tánczenét játszom”, ahogy mindig említi, és visszautasítja kategóriákba való elhelyezést.

 

Minden kezdet más és más, így a „Paul van Dyk” név és hangzás sem a mai kor szülötte. Matthias Paul-ként látta meg a napvilágot 1971. december 16-án egy kelet-német kisvárosban, Eisenhüttenstadtban. Fiatal évei során kezdetben a rock zene és olyan együttesek rajongója, mint a The Smith vagy a New Order. De hamar felfedezte Monika Dietl rádióműsorát, ami más volt, mint a többi. Olyan érzelmes hangzásvilág, ami magával ragadta és a mai napig meghatározó számára. Ez a rádióműsor volt anno, ahol egyedüliként elektronikus zene volt hallható. A kelet-német elzártság gátat szabott, de lehetőséget adott a szerény körülmények ellenére is, hogy barátaival házibulikat szervezzenek. Keverni is „szakadt” lemezjátszókon és egy keverőn tanult meg. 80-as évek végén a visszafogott klubkultúra és az elmaradottság a fal másik oldalától nyilvánvaló tény volt, de mindig is hitt abban, hogy egyszer lehetőséget kap a bizonyításra, és megmutassa saját hangzásvilágát a közönség számára.

 

1989-ben a körülmények nagyon megváltoztak. A berlini fal leomlott és egy csapásra lehetőség nyílt, hogy az elzártságból kitörve a nyugati klubkultúra részese legyen. Innentől kezdve rengeteg esemény aktív résztvevője és nem egészen 2 éven belül már a lemezjátszók mögött találta magát. 1991. március 21-én Berlin egyik legnevesebb klubjában, a Tresorban kapott lehetőséget. Folyamatosan fejlesztette tudását és produceri munkássága is hamarosan eredménnyé érett. 1992-ben jelent meg első szerzeménye Cosmic Baby közreműködésével „The Visions Of Shiva” néven. Egyre több felkérés és folyamatos rezidenciák jellemzik a 90 éves közepén, olyan helyeken, mint például a Dubmission. 1993-ban készült el az egyik legismertebb remixe „Humate - Love Stimulation”-jéből, amely azonnal a klubok egyik legközkedveltebb track-je lett. Remixek, egyre több felkérés és rengeteg pozitív visszajelzés jellemzik őt ekkor.

1994-ben megjelent első szerzői albuma „45RPM” néven és hamarosan Berlin legendás klubjának házigazdájaként szórakoztathatta a rajongóit. 1996-ban állt elő második szerzői albuma „Seven Ways” néven és azonnal a nemzetközi elektronikus zenei érdeklődés középpontjába került. Interjúk, és turnék sora követte egymást, mégis az igazi áttörést csak ezután következett be. Ez a track már korábban is szerepelt, de átdolgozása az, ami örök helyet biztosított számára az elektronikus zenei világban. A „For An Angel” tarolt a zenei listákon és az ebből készült videó klippet folyamatosan játszották a zenecsatornák. A cím nem véletlen, hiszen akkori barátnőjének, későbbi feleségének Natascha-nak készítette azt, aki mai napig segíti munkáját és menedzseli férje ügyeit. A „Seven Ways albumáról származó ”„Forbidden Fruit” is hatalmas sikernek örvendett.

 

Saját szerzemények mellett az átdolgozások is sorra követték egymást, amelynek eredményeként a 90-es évek végén az egyik legtermékenyebb producernek tartották. Ezt jobban nem is bizonyíthatná, hogy 1992-től 1998-ig terjedő remixeiből 2 és 3 lemezes kiadás is jelent meg, előbbi „Perspective”, utóbbi „Vorsprung Dyk Technik” néven. 1998, mint évszám amiről elmondható, hogy naptára minden hétvégére megtelt. Mindamellett a 90-es évek közepétől a stílusa és hangzásvilága folyamatosan egybeforrt a trance zenével. De nem csupán trance, hiszen a mai napig remekül ötvözi más stílusokkal, legyen szó technoról vagy a trance tech, progresszív és deep ágáról.

 

1999 illetve 2000 az a két év, ami talán a legtöbb változást hozta az életében. 1999-ben tengerentúlon is rezidenciát kapott a New York-i Twilo klubban jó néhány híres-neves DJ mellett. Még ebben az évben a Mixmag szavazásán az év emberévé választották a „trance nemzet vezetőjeként” definiálva. Szakított régi lemezkiadójával, az MFS-el és kis csapatával létrehozta sajátját „Vandit Records” néven. 2000-ben elindult saját parti sorozata az igényesség és a minőségi szórakoztatás jegyében „Vandit Nights” elnevezéssel, amelyet 2-3 havonta próbálnak megszervezni a mai napig is egy, illetve több vendég DJ közreműködésével.  A mai trance zenei előadók közül elsőként jelentkezett heti rendszerességű rádióműsorral a berlini Fritz rádióban „Soundgarden” néven. Mellette más rádióműsorok vendégeként is bizonyíthatta kivételes technikai tudását. Gatecrasher-beli szettjét a Muzik Magazine minden idők második legjobb partijának választotta. De a 2000-es év igazi csúcsa a harmadik és talán a legnépszerűbb szerzői album prezentálása volt. „Out There And Back” egy, majd kétlemezes változata olyan track-eket tartalmazott, mint az Another Way, Tell Me Why, We Are Alive. Varázslatos és dallomos hangzásvilága egyből magával ragadta a hallgatót és a zenéi egytől-egyig előremutatóak voltak a maguk nemében. Ennek is köszönhető, hogy nincs olyan szám az albumon, ami a mai napig is ne állná meg a helyét, amely ritka egy szerzői lemez esetében. Az album mellett olyan, ma már legendásnak számító liveset-ek maradtak fent, mint a Mayday, a londoni Home, vagy akár a berlini Casino-beli fellépése a születésnapján. Rengeteg meghívás és kötelezettség ellenére jutott idő a családias eseményekre is, hiszen Mexikó legszebb félszigetén feleségül vette Natascha-t.

 

2001. november 5-én jelent meg első mix lemeze „The Politics Of Dancing” néven. A névválasztás nem volt véletlen, hiszen Paul van Dyk véleményét sem titkolta a klubok bezárása és az elektronikus zenei kultúra elfogadása miatt. Mai napig azon kevés elektronikus zenei előadók egyike, aki figyelemmel kíséri a világunkban folyó eseményeket és bármilyen kérdésben szívesen válaszol, illetve vesz részt társadalmi vitákban, legyen szó politikáról, emberi jogokról, vagy pedig a felelős gondolkodásról. Így volt szószoló 2001-es a „Mindzone” kampányban a kábítószer-fogyasztás visszaszorításának céljából, vagy 2004-ben az Egyesült Államok-beli „Rock The Vote” elnevezésű rendezvénysorozaton, amelynek fő célja, hogy az amerikai fiatalok éljenek szavazati jogukkal és vegyenek részt az elnökválasztáson. Mai napig támogat egy árvaházat Indiában és támogatást nyújt a német Vöröskereszt útján a hátrányos helyzetű német gyerekeknek.

2003-ban jelent meg negyedik szerzői albuma „Reflections” elnevezéssel olyan zenéket felsorakoztatva, mint a „Nothing But You”, „Crush”, vagy a Vega4 banda közreműködésével a „Time Of Our Lives”. Az album a világ minden pontján, de legfőbbképpen a tengerentúlon vált igazán sikeressé, amit nem is jelez jobban, hogy 2005-ben az albumot Grammy-díjra jelölték. 2004 márciusában a „Zurdo” nevet viselő filmhez készített filmzene és az ehhez kapcsolható album mexikói Oscar-díjban részesült.

Innováció és az új lehetőségek tükrében DVD jelent meg „Global” elnevezéssel, amely egy mixen és videó klipeken kívül egy dokumentumfilmet is tartalmazott Paul van Dyk addigi karrierjéről. 2004 óta Paul van Dyk a digitális technika elkötelezett híve, hiszen interjúiban is hangoztatja az új dolgokra való nyitottságot. Ennek tulajdonítható, hogy a szokásos bakelit és CD lemezek helyett mind nagyobb szerepet kapott nála a laptopról való zenélés, kezdetekben olyan technikákat felhasználva, mint a Final Scratch, vagy a Serato Scratch Live. Sokoldalúságát mutatja, hogy nemcsak Laptop DJ, hanem különböző eszközökkel próbálja sokszínűvé tenni szettjeit a mai napig is. 2005 a Grammy-díjra való jelölés mellett talán a legnagyobb elismerést hozta Paul van Dyk számára, hiszen a világ legnagyobb, az angol DJMag által fémjelzett közönség-szavazásán a világ elsőszámú DJ/Producerének választották. Második rádióműsorral jelentkezett havi-másfél havi rendszerességgel a német Eins Live rádión „Eins Live Rocker” néven. 2005 még három okból kiemelendő, hiszen ebben az évben jelent meg a „The Other Side” single-je és még ebben a hónapban került a boltok polcaira a nagy sikerű mixlemez, a „Politics Of Dancing” folytatása. Ehhez az albumhoz világkörüli turné is kapcsolódott, amely 2006 közepéig több mint 100 helyszínt jelentett. És végül de nem utolsó sorban elindult a Vonyc.com, amely egy teljesen új koncepciót jelentett maga nemében, hiszen egyszerre volt webrádió és zeneáruház. 2006-ban Paul van Dyk-nak sikerült a duplázás a DJMag Top 100-as szavazásán, így megőrizve első pozícióját. Ez év szeptemberében elindult harmadik rádióműsora „Vonyc Sessions” néven, amely a Soundgarden-hez hasonlóan szintén heti rendszerességű.

Három év telt el az utolsó szerzői album óta és folyamatos találgatások láttak napvilágot a következővel kapcsolatban. Hosszú időnek tűnhet, hogy Paul van Dyk aztán 4 év után jelentkezett ismét szerzői albummal, de a várakozást mindenképpen megérte az „In Between”. Az először egy, majd kétlemezes változat olyan zenéket vonultat fel, amelyek tükrözik a régi Paul van Dyk hangzást és egyszerre hoznak friss hangzásvilágot és változatosságot. Olyan előadók közreműködésével, mint a Pussycat Dolls-ból ismert Jessica Sutta (White Lies), Rea Garvey (Let Go), Wayne Jackson (Stormy Skies), Lo-Fi Sugar (Haunted, Castaway), Ryan Merchant (Talk In Grey), vagy Ashley Tomberlin (Complicated, Get Back, New York City), akit főleg a Luminary énekesnőjeként ismerhetnek sokan. De közülük is kiemelkedő a Golden Globe-, Oscar-, és Grammy-díjas David Byrne (Fall With Me) neve. 2007. augusztusában megjelent albummal Paul van Dyk jelenleg a világ különböző pontjain lép fel „In Between Album Tour” keretében.

2007 végén változás eredményeképpen létrejött a „Vandit Digital”, amely az ezen név alatt megjelenő szerzemények online módon való hozzáférését teszi lehetővé. Paul van Dyk jelenleg a következő DVD lemezén dolgozik, melynek megjelenése még idén várható.

most akkor hogy is van? a csajok - direkt hasznalom ezt a szot - azt varjak a pasiktol, hogy higgyenek nekik, es komolyan vegyek oket?
wtf? mivan? teljesen meg van hulyulve mindenki, vagy csak en vagyok a helikopter? vagy az en bolygomon mas a klima?
az eltelt bo 1 honapban, a tavalyi evvel ellentetben most eggyel tobb, azaz 3 emberben csalodtam. maximalis respekt nekik... ezt most ironikusan. ennyire atlatszo legyen az, amit mondanak, onamitas es donteskeptelensegtol vezerelve... nane... en rohadtul nem erre fizettem elo, de ezt dobta a gep. szerencsere a husegido hamar lejar, igy ezeknek az embereknek kiosztok egy isten hozott, mento vigyen-t. jahh, meg teptek maguknak egy IJK-t is. viszlat.
megfordult a fejemben, hogy obszcen es tragar, alpari kifejezesekkel ontom mondatokba gondolataim, de elhessegettem magamtol ezt. nem eri meg, sut a nap, gyonyoru ido van, rovidulnek az ejszakak es a szoknyak, melyulnek a dekoltazsok :D
most biztos porog a homokora a feje felett sok embernek. van is miert. akadnak olyanok biztosan, akik nem tudjak eldonteni, hogy ok erintettek-e ebben a temaban. ha mar elgondolkoznak ezen, akkor biztos.
"de sorra veszem oket, hiszen ez a dolgok rendje" all SubBass megfogalmazasaban az aranyigazsag.
szamomra elfogadhatatlan a "nem tudom, mit akarok".. hogy miert? mert igenis el tudom donteni barmirol adott pillanatban, hgoy akarom vagy sem. ennyire egyszeru, nincs pepita.
szamomra elfogadhatatlan a "nem akarok semmi komolyat most" maszlag sem, mert ez a klasszikus iskolapeldaja az egy szoval kiegeszitendo mondatnak. hogy hangzik a behelyettesites utan? igy: "nem akarok semmi komolyat most TOLED"
a mester huzna a borkotenyes szerszamara, ha mar kigondoltam. embriok, ne legyunk mar gyerekek, vallaljuk mar magunkat, a dontesunket, es ne himi-humizzunk.
megy a vetites, hogy mindenki mekkora arc, kozben meg homlokegyenest az ellenkezojet teszik annak, mint amit mondanak. na, az ilyenek mar itt eljatszottak a bizalmamat iranyukban.
meg mielott valaki felreertene, fantasztikus volt az este a sved csajokkal, ahol is megkaptam, hogy Pussy vagyok Nora-tol, merthogy nem iszok sort :D nem volt mar szomjas akkor a lelkem :D koszonom road-olo baratomnak, hogy invitalt erre az estere, alkohol nelkul is k jol ereztuk magunkat. es igen, igy is lehet reggelig bulizni. a buli izeert, hangulataert, es nem azert, hogy a tarsasag elvarasainak megfelelj. ezt nagyon sokan benezik mostanaban, szinte nepbetegseg szintre emelkedett a kulso elvarasoknak valo megfeleles. ebbol a szempontbol is csak gratulalni tudok a mar emlegetett szemelyeknek, talan egyszer felnonek, es megertik, hogy nem az a barat, aki szamon ker barmit is, meg szeretne valtoztatni, hanem egy jot bulizik veled, just for the heck of it. es ne csinaljunk mar pi..at a szankbol, kedves kartarsnok, hogy persze, en komoly embrio vagyok, kozben meg gyerekes dolgokat muvelnek. naszep...
ehh, el is ment most a kedvem, kesobb folytatom, mert most csak anyazas lenne ebbol az egeszbol...

peace

megragadom az alkalmat, es ezuton

gratulalok LUInak, aki kezdo apa statuszba avanzsalt tegnap!


sok boldogsagot es egeszseget kivanok Nekik!

tegnap voltam suliban, es leultem a hatsomra. ilyen nincs. de komolyan.
uggyintezes. gyorsan, korrekten, mosolyogva. kezdem azt hinni, hogy az en bolygomon mas a klima...
este szokasos Parazs, ahol elhatarozasom ellenere megint csak absinthe-ot toltunk Zone komaval, de keszultek rank, most mar tele volt az uveg. mondtuk is, hogy hat koszi, meg szeretjuk a kihivast, de eddigi gyakorlattal ellentetben talan most nem probaljuk meg kiinni a keszletet. tobben probalkoztak meg az absinthe ivas gyonyorusegenek hodolni, de meg tanuljak csak. beginners' luck:D
utana leneztunk Monte-Carlo-ba, ahol a szokasos jo hangulat fogadott minket. azon keves helyek egyike, ami soha nem okoz csalodast :D

ma nevnapozas Morri1-ben, huncut lesz a holnapi nap :D

talan sokan olvastak, hallottak, de megis, valahogy mintha nem kapott volna akkora figyelmet, mint amennyit megerdemel

Antal Imre 73 éves korában elhunyt

ugyanugy, mint masik nagy nevettetonk szemelye elott, az o szemelye elott is nema csenddel adozok.

ismet egy lightos 7vege, amit kepekkel is illusztralok, mar persze azt a reszet, ahol volt nalam fenykepezo is :D
indult azzal, hogy rohadtul kesve tudtam elindulni az irodabol, de sikerult egy problemat reszben megoldanunk... okay, next phase... rohanas Oktogonra, Burger ele... onnan seta Szerajig, majd Morri2, aholis sikerult egy kicsit bematrixulni :D innen - legjobb emlekeim szerint - fel 4 korul sikerult tavozni. 1 ora kemeny alvas utan felriadtam, hogy nekem ma suliba kell mennem... okay, remek, mosott sz.r feeling megvan, jol indul a nap.

suliban tudtam meg, hogy a legutolso eloadasom elmarad, igy hazaertem kb 3ra. Zone-nal dumalok, kerdezi, mikor hogyan este. hamondom, mittomen, nekem nem artana aludni. jahh, majd 6 lab melyen :D szal fel 10 fele felkerekedtem, irany Ring. konkretan ez a hely:
de csak szepen sorjaban... tegnap este... Ringben limonadezok, minden okay, erre Zone: spuri van Monte-Carlo-ba, szulinap. oooyeah mondom :D akkor irany Buda. leertunk a helyre, majd egy egesz jo produkciot figyeltunk vegig egy tancoslany eloadasaban, utana belevetettuk magunkat a surujebe :D sajna itt nem keszult kep. majd 6.30kor indulas haza, mondhatnam k koran hazaertem :D gyors tus, majd bubukalas. delutan ebredes, szaffy szolt, hogy 3kor Oktogon, fagyizas... mondom, ossze kellene vakarni magam, valami emberi abrazatot hegeszteni magamra... sebaj. lesz itt ereszd-ela-hajam :D
na csak ennyire voltunk duhajok, tekintve, hogy nekem be volt keszulve a fejem, szoval csak lazan :D Ring utan Westend fele vettuk az iranyt, ahol is megneztuk a Bolondok aranya cimu filmet. lapos story, nem egy nagy forgatokonyv, de... a forgatasi helyszin, maga a latvany, nameg persze a buvarjelenetek... pff... na ezert nem sajnaltam a mozijegyet :D
kozben keszultek kepek es videok, de az egy kovetkezo post lesz, most menek, leteszem a hajam mara...

ezt az idezetet nemreg kaptam email-en egyik nagyon reg latott ismerosomtol, akit sajnos, sikerult kenyelmetlen helyzetbe hoznom a meggondolatlansagommal... ezekkel a szavakkal - illetve az o engedelyevel - ezuton szeretnem megkovetni ot.

"Minden kaland, mely dagadó vitorlákkal és delfinekkel kezdődött, valamilyen Robinson szerűségben ér véget. Ne úgy szeress, mint egy operaelőadás második felvonásában, amikor az összes kürtök üvöltenek, a reflektorok a szivárvány minden színében játszanak, s a főszereplők tisztes gázsit kapnak a mutatványért esténként. Szeretni szelíden, egészen mellékesen, kissé szórakozottan érdemes, csak úgy, ahogy lélegzik, vagy ahogy egy keddi napon, amikor nem történik semmi, él az ember."

ha jol tudom, Kirke idezet

Anyum hivott nemreg, teljesen jogosan le is ba...tt, mint azt a bizonyos pengos malacot...
viszont
ami nagyon jo hir:
Robin nagyon jol erzi magat, lepajtizott Mao-val (kandur szinten), igaz, meg a nostennyel vannak osszezordulesei, de sokat zabal, es kezd igazi kandurformaja lenni, gyonyoru a szore, es kezd gombolyodni.
nagyon jolesett ezt hallani, paraztam a hulye feje miatt...

na, TotYa jobbra el, de panikszeruen

peace

mivel leszoltak, hogy sajat magamrol alig keszitek kepet, igy most egy picit egozok... ime:

ATB - Movin melodies :D (nem, nem en talaltam ki, a kep elkeszulte utan kaptam meg):


profil 2

fcuk da world and say nutin' nice (meth & red - a ket leglazabb face:D )


lazuljunk, noworries :D
ezt fenykepezd, ne engem!
mondom ezt, te nagyonszerencses! (respekt Zone)
noworries, be cool :D

es most balra el... papa mara

akkor a resztvevok:
1) a sziget salas reme
2) a boszi
3) a kerekparos :D
4) sziklamaszo lany
hogy mi volt meg... hmm... lassuk csak... mondjuk ez pl:
vagy volt pl ez is:

egyenlore ennyi, uzda bubukalni, leragad a szemem...

de hogy kerul a gumi a lany nyakaba? :D

"haa nezd meg, a lany eljon a fozoedenytol, hatszor nekimegy a falnak azt nincs semmi baja... szerinted?"

hat ez behalas...  maximalis mariana-arok mely respekt :D

huhh, ez azert really weird

half past three in the morning, enekli a Faithless enekese az Insomnia cimu remekmuvukben. nekem meg sikerult pontban 3.30kor felebrednem. nahh, a kakast en fogom megrugdosni, hogy kukorekoljon mar :D

legnagyobb nevettetonk emlekere: